EURid
Szinte közvetlenül a BREXIT-tel végződő brit uniós népszavazás után elindultak a találgatások annak széleskörű politikai, gazdasági, és a hétköznapi életre egyaránt gyakorolt hatásairól a jövőt illetően. A kilépési szándék jóval több kérdést vet fel az élet egész sor területén, mint azt talán elsőre fel lehetett volna mérni, hiszen ilyesmire még nem volt precedens. Több médiafelületen felmerült a kérdés hogy mi várható a brit állampolgárok és cégek által regisztrált és birtokolt .eu végződésű domain nevek sorsát illetően, mivel ez kimondottan az Európai Uniós tagországok számára van fenntartva, és ebből adódóan a használatuk természetesen különböző kritériumokhoz kötött. A kritérium pedig mi más lenne, minthogy a nevet regisztráló EU tagországból kerüljön ki, vagy valamilyen üzleti érdekeltsége legyen EU-s berkekben. Ebből adódóan az Egyesült Királyság kilépését követően érdekes helyzet alakulhat ki. Azt hogy milyen megoldás születik majd a megnyugtató(?) rendezésére, jó ideig csak találgathatjuk..
Mi lesz a már regisztrált és használatban levő nevekkel?
A korábbi tapasztalatok és trendek alapján a tömör válasz talán az lehetne a kérdésre, hogy “vélhetően semmi“. Minden bizonnyal új regisztrációra nem lesz majd lehetőség a brit területekről, de a már bejegyzett és használatban levő neveket nem fogja érinteni a változás, azokat tulajdonosaiktól nem fogják visszavonni mindaddig amíg azt rendszeresen meghosszabbítják a lejáratkor, vagy külön fel nem mondják. Nem egyszer találkozhattunk már különböző szigorításokkal, változtatásokkal ezen a területen (más végződések esetében), és a gyakorlat valamint a logika -eddig legalábbis- azt mutatja hogy a már élő szolgáltatásokat eme változások nem szokták érinteni. A komolyabb, több EU-s országban is helyi érdekeltséggel, képviselettel rendelkező vállalatok pedig továbbra is meg fognak felelni a kritériumoknak, hiszen rendelkeznek EU országbeli címmel, valós adatokkal (ez a regisztráció alapfeltétele). Ez persze nem jelenti azt hogy az imént vizionált jövő fog megvalósulni, és azt sem érdemes elfelejteni hogy nem egyik napról a másikra fognak a változások, esetleges új szabályozások érvénybe lépni, bőven lesz idő a megfelelő alkalmazkodásra.. összességében jelenleg mégis ez tűnik a legvalószínűbbnek.
- Egy működő, népszerű, forgalmat és esetlegesen nem kevés jövedelmet generáló szolgáltatás, honlap alól nem fogják kirántani a korábban regisztrált, az akkori szabályozásnak és helyzetnek maximálisan megfelelő, “bejáratott” neveket.
- A statisztikák alapján több mint 300 ezer .eu végződés van brit kézben, ami jelentős és szükségtelen jövedelemkiesést jelentene a végződést menedzselő EURID számára.
Új regisztrációk befagyasztva?
A másik kérdés, vagy inkább probléma hogy minden bizonnyal így is sokan elesnek az új nevek regisztrációjának lehetőségétől, a .eu névtartomány alá. Az egészen biztos, hogy nehezedni fog a folyamat, de a gyakorlat itt is azt mutatja, hogy a helyzet nem kilátástalan a számukra sem, mert ahol igény van ott többnyire megoldás is szokott születni. Valószínűleg a nevesebb regisztrátorok fognak nyújtani – persze némi extra díj fejében – úgynevezett “local prescence” (helyi jelenlét) szolgáltatást amennyiben az adott vállalkozás vagy magánszemély nem rendelkezik az EU területén bejegyzett telephellyel, (lak)címmel. Ilyen esetben általában valamelyik kapcsolattartónak (admin, technikai, stb) a regisztrátor saját magát, vagy EU-ban működő irodájának elérhetőségeit állítja be. Röviden azt is mondhatnánk hogy a név tulajdonosa részben vagy egészben a név bejegyzését végző regisztrátor, és nem a végfelhasználó lesz. (Ami persze megnehezítheti a név későbbi más regisztrátorhoz való mozgatását (transfert), jobban “röghöz kötve” az azt használót, de ez már egy másik történet).
Nevesebb regisztrátor ajánlata egy nagyon hasonló probléma megoldására ügyfelei számára..
Nincs új a nap alatt..
Jelenleg is számos korlátozásokkal ellátott végződés van, mint például a .de (német) vagy a .pro (általános). A német végződésnél az előírás az hogy az admin kapcsolattartónak német címmel, elérhetőségekkel kell rendelkeznie, ám találkozhatunk számos regisztrátorral, amely nyújt külön díj ellenében, vagy díjmentesen ilyen kiegészítő szolgáltatást ügyfelei számára. Egyébként talán itt érdemes külön megjegyezni ezt az “EU-s gyakorlattal” szembemenő német hozzáállást, mivel az EU tagállamok többsége általában automatikusan meg szokták engedni más tagállamok lakosainak és vállalkozásainak az országvégződésük alá történő regisztrációt. Így tett anno a csatlakozás után Magyarország is, utoljára pedig hatalmas késéssel a franciák igazították irányelveiket ehhez a szokáshoz.
A témával kapcsolatos hivatkozások:
* Origo: Az uniós doméncímeket is elvehetik a britektől
* EURid registry
Legutóbbi hozzászólások